2012. május 31., csütörtök

Eső előtti szénahordás



Mivel egy pár óra múlva  szénahordás fitness edzés vár rám, gondoltam előtte a jó hűvös szobából megírom Nektek milyen a jó széna és miért fontos, hogy az legyen.
Megmondom őszintén mikor terveztem, hogy kecskéim lesznek eszembe sem jutott, hogy téli etetésük elég nagy gondot fog okozni. Ugyanis nagyon nehéz jó minőségű szénát kapni és a saját kaszálóm csak nyárra ad eléget ebből a fontos takarmányból, bár most hogy már csak ennyien vannak, valamennyit biztos be tudok spájzolni belőle majd télre is. 
Mi is az a széna? 
A széna szárítással tartósított zöldtakarmány, a haszonállatok egyik legjelentősebb téli takarmánya. Vitamintartalma más takarmányfélékkel összehasonlítva magas. Magyarországon legnagyobb jelentőséggel a réti széna bír. Az anyaszéna az első kaszálásból származik, míg a sarjúszéna a nyár folyamán újrasarjadzó növények második és harmadik kaszálásából. Az édes réti széna zömét pázsitfűfélék és pillangósvirágúak alkotják, míg a savanyú széna a lápréteken termő savanyúfüvekből (pl. sás, káka, szittyó) áll.  
Nagyon nem mindegy, hogy a kaszálón milyen növények találnak életteret maguknak, nálam például az első években voltak olyan helyek, ahonnan szinte habzsolták a begyűjtött szénát a kecskéim és voltak olyanok  is, amelyekről nem annyira finomat kapnak. 

A széna készítésénél nagyon fontos, hogy legalább 4-5 napra előre tudjuk milyen idő várható, mert nem szabad megáznia, illetve ha egyszer megázik még mielőtt megforgatnánk, akkor még nem szenved el nagy minőségromlást. A kaszálás megerőltető munka és mivel én balkezes vagyok, hát ezt a részét a munkámnak muszáj másra bíznom, mert egyszerűen képtelen vagyok megtanulni. A lekaszált réti füvet, virágokat 2 naponta szoktam forgatni, de kánikulában elég másfél nap is az egyik oldal megszáradásához és jöhet a forgatás. A másik oldal megszáradása után leginkább késő délután szoktam behordani a szénát, hát mit mondjak a 10-ik forduló után már inkább elfeküdnék a pajtában az illatos szénán, mert ha nem említettem volna még, hát a jól elkészített szénának valami olyan isteni illata van, hogy én ha nincs is a pajtában dolgom, időnként akkor is beszagolgatok. :) 


Pár óra múlva én is ilyen sündisznó leszek :)

Remélem, hogy tudok majd télre is eltenni kecskéimnek saját szénát, mert hát 7 év alatt egyetlen olyan embert  sikerülttalálnom akitől elég jó minőségű takarmányt kapok. Etettek volna már az állataimmal befülledt, vizes és penészes szénát is és akkor akadtam ki a legjobban, mikor az egyik "gazda" azt mondta /érzékeny fülüek fogják be a szemüket :) /, hogy ha szarni akarnak, akkor majd megeszik ezt is! Hú, annyira elszállt az agyam ettől a mondattól, hogy szó nélkül ott hagytam a szénájával együtt. Egyszer majd mesélek Nektek milyen tapasztalataim vannak a falusi állattartással kapcsolatban, hát én valahogy nem ilyenre emlékszem gyerekkoromból.


Na akkor lassan készülődök, az ujjaimat már bemelegítettem a nagy munkához! :) Egyébként ebben a most kaszált szénában elég sok csalán lesz. Képzeljétek, mikor ebből a növényből sokat legelnek a kecskék, hát bizony gyakrabban kell meglátogatnom a kishelységet, mert hát ugye a csalán elég erős vízhajtó hatású, én meg már reggel fél liter iszom meg a tejből. Ebből is látszik mennyire nem mindegy, hogy mivel etetjük a kecskéket, mert elég nagy hatékonysággal hasznosíthatjuk a megetetett táplálék hatóanyagait. Én például elég nagy hangsúlyt fektetek erre, mert azt szeretném, hogy szappanjaimban is hassanak ezek a csodálatos természetadta anyagok. 

Szép, szénaillatú napot kívánok Nektek!! :) 

7 megjegyzés:

bodzazsuzsa írta...

Eszti én már túl vagyok ezen a munkán, ki is dőltem derekasan, úgyhogy blogírás majd csak később lesz, egyelőre örülök, ha látok:)))

Mammka írta...

Felelevenítetted bennem a gyerekkori széna illatát: itt van az orromban.:)De ugye lesz segítséged?????

Erdős Éva írta...

Élvezettel olvastam a bejegyzésedet! Olyan jó, hogy írtál ezekről a dolgokról!
klassz képeket mutatsz hozzájuk. Jó munkát , s kellemes hétvégét kívánok!:)

Zöld boszorkány írta...

Hú, meg vagyok, széna a pajtában illatozik, én is gazdagabb lettem egy-két vízhólyaggal a tenyeremen! :) Mammka jártál már széna és levendula illatú istállóban. Olyan klassz, hogy akárhányszor a levendulára lépek megcsapja az orromat az illata! Lassan elkészítem a helyüket a kertben és jövőre nekem is lesz saját levendulám, imádom. :)

Zöld boszorkány írta...

Köszönöm Éva! :) Egy kicsit elfáradtam, de olyan jó érzés, hogy megint van a kecskéimnek finom szénája, így eshet már az eső, nem fognak éhezni!! :) Tudod, ha vizes a fű, nem legelhetnek.

Zöld boszorkány írta...

Zsuzsa akkor ma egyikünket sem kell elringatni! :)

Margó írta...

Nagyon szeretem olvasni a blogodat!:) Visszatértek a gyerekkori emlékeim,amikor a testvéremmel együtt
elaludtunk a széna kazalba,és csak este ébredtünk fel,de akkor már a fél falu minket keresett.Nagyon szép időszak volt,pedig mi is dolgoztunk,és ez akkor természetes volt!:)